Régóta ismerem Marcsit, és saját magam és a mindig aktuálisan felmerülő problémáim miatt rendszeres vendége voltam/vagyok (legyen az kapcsolati eredetű, gyász, veszteség-feldolgozás, tanulással kapcsolatos...stb. ) Mindig volt olyan aktuális élethelyzet, amiben rengeteget tudott segíteni Marcsi. Amióta kisgyerekes anyuka vagyok, elsősorban már nem magam miatt jutok el Hozzá, hanem a gyermekeim miatt. Az idősebbiknek szeptemberben az óvodai beszoktatás idején elképesztő szorongása volt, habár csak 3 órát volt az intézményben, amint hazaért, zokogott, remegett és egy mondatot ismételgetett, mégpedig azt, hogy kitől fél az oviban. Mondtunk Neki a férjemmel mindent, csitítottuk, öleltük, vigasztaltuk, meséltünk Neki ovis meséket, beszéltem az óvodai dolgozókkal, semmi sem segített. A gyermek 1 hét folyamatos sírása után elmentem Marcsihoz, aki már az első alkalommal rajtam keresztül megszüntette csodával határos módon a problémát. A kislány attól kezdve nem szorongott és nem sírt otthon tovább az ovi miatt. A másik gyermekem meg nagyon rossz evő 2 éves létére, válogat, néha éhségsztrájkol. Most ezen dolgozunk Marcsival. Épp tegnap voltam Nála, és ma a Pici megkóstolt mindent ebédre (olyan ételeket is, amiket korábban soha nem akart még megérinteni sem.) Én azt gondolom, hogy mindig vannak az ember életében olyan élethelyzetek, amikor már önmaga tanácstalan, kétségbeesett. De ezekre Marcsi mind megoldást jelenthet. Nagyon jó barát, szakember, ember. Empatikus, elhivatott, megújuló, színes egyéniség, olyan segítő, aki végigkísérheti az embert a számára nehéz utakon. Jó szívvel ajánlom az oldásait Mindenkinek. Én pedig köszönöm szépen a sok segítséget, Marcsi! :)