One Brain - Egy agy
A módszer kidolgozói: Gordon Stokes, Daniel Whiteside és Candace Callaway. A One Brain módszer lelki és érzelmi oldalról közelíti meg a problémákat, és oldja azokat a blokkokat, amelyek testi és pszichés problémáinkat okozzák.
Az oldás képes akár fogantatás kori blokkjainkat is kideríteni és feldolgozni, mivel azóta érnek bennünket jó-rossz tapasztalatok, amelyek nyomot hagyhatnak tudatalattinkban és befolyásolhatják gondolkodásunkat, döntéseink helyességét. Amikor egy számunkra stresszes szituációba kerülünk, akkor az agy először mindig a múlt emlékeihez nyúl, és ha hasonló eseményt talál az életünkben (amely akár csak egy apró részletében egyezik meg a jelenlegi történéssel), akkor a múlt tapasztalatainak megfelelően reagálunk a jelenben. Azonban a jelenben nem biztos, hogy a múltbeli cselekvés, reakció a legmegfelelőbb, de az emlék-minta, mint egy program, működésbe lép. Ilyenkor a múltban rögzült programot játsszuk le ismét.
Ennek oka, hogy agyunk egy erre szakosodott területe, fogadja a beérkező információkat és összehasonlítja múltbéli, hasonló ingerekre adott válaszainkkal. Ha hasonló információt érzékel, akkor lekapcsolja az elülső agyi működést (ami jelenben tartja az embert, és választási lehetőségek után kutat), valamint a jobb agyféltekét (amely a kreativitásért felelős), hogy felkészítse a szervezetet az „üss vagy fuss” válaszreakcióra. Ilyen esetben az életre múltbeli tapasztalatainkkal csak reagálunk, ahelyett, hogy szabad választásunk szerint cselekednénk, és új utakat keresnénk a helyzet megoldására. Megragadunk a múltban, más kreatív lehetőség nem lévén, csak a régi jól bevált, azonban a jelenben már eredménytelen, esetleg romboló mintákat követve. A kineziológia oldja a múltban belénk programozott gátakat, hogy szabadon válasszuk meg lehetőségeinket.
Gordon Stokes Candace Callaway Danies Whiteside
One Brain – jelentése Egy Agy: a jobb és bal agyfélteke összehangolt működését kívánja helyreállítani.
A One Brain módszer segítségével pontos és megbízható információkat tudhatunk meg a klienstől a tudatos, tudatalatti és sejtmemória szintjéig hatolva. Az izomtesztelés teszi lehetővé, hogy hozzáférjünk a szükséges információkhoz, a kliens által megtapasztalt stressz mértékéről, és lehetővé teszi, hogy megállapíthassuk azt a szükséges korrekciót, amellyel a blokkot gyengéden feloldjuk. Ezzel a módszerrel hozzáférhetünk a blokkot okozó múltbeli esemény emlékéhez, amely a testnek vagy elmének azon a részén tárolódik, amelyik a kellemetlen élmény hatására lekapcsolt. Az oldás eredménye az, hogy a szituáció emléke továbbra is létezik, azonban nincs emocionális töltete, amely hasonló helyzetben ismét a helytelen döntést eredményezné.
A korrekciók által segítjük a klienst abban, hogy a két agyféltekéjét öszehangoltan legyen képes használni, aminek következtében a bal agyfélteke logikája és a jobb agyfélteke kreativitása is érvényesülni tud. A múltbeli tapasztalatok negatív érzelmi hatásainak semlegesítése meg tudja változtatni a jövőnket oly módon, hogy megengedi, hogy a jelenben különböző választási lehetőségeink legyenek. A múlt emléke természetesen megmarad, de másképpen reagálunk rá. Ha azonosítjuk a múlt traumáit, amelyek korlátozzák a jelenbeli döntéseinket, akkor lehetőségünk van a fejlődésre!
A One Brain módszer nagyon jól alkalmazható tanulási problémák kezelésére. A módszer a dyslexia fogalmát tágabb értelemben értelmezi, és dyslexiának nevez minden valamire való képtelenséget. Továbbá a One Brain tanulási problémának tekint minden olyan helyzetet, amikor képtelennek érezzük magunkat, egy feladat elvégzésére legyen az tanulás, számolás, írás, ügyintézés, kapcsolat-teremtés, munkavégzés, tömeg előtti beszéd, közlekedési eszközön való utazás, stb. Így a One Brain vonatkozásában a tanulás egy sokkal tágabb fogalom, mint azt általában értelmezik. Mi tanulásnak tekintünk minden olyan helyzetet, amely egy gyermek vagy felnőtt képességeinek alkalmazását igényli annak érdekében, hogy az élete különböző területein kitűzött céljait elérje.
A dyslexia szinte minden esetben valamilyen múltbeli érzelmi trauma vagy stressz következménye – statisztikailag bizonyították – (ritkán olyan tanulási diszfunkcióra utal, amelynek oka agysérülés), amely olyan intenzív volt, hogy az egyén egy vakfoltot (egy ún. neurológiai blokkot) programozott be egy adott tanulási készséggel kapcsolatban a félelem, a fájdalom vagy a fájdalomtól való félelem következtében. (3 mp elég ahhoz, hogy egy stressz tényező sejtszinten elraktározódjon.)
Az érzelmi trauma hatására egy képesség blokkolódik, az egyén ily módon megtagadta, hogy a tanulás lehetséges számára az élet egy bizonyos, specifikus területén. Ez nem más, mint egy neurológiai programozási hiba, ami korrigálható az azt előidéző helyzet oldásával, amelynek hatására visszaáll a normális, és hatékony neurológiai áramlás.
